Üdvözöljük megújult weboldalunkon.                          
febr. 7 2012
Babos Rezső
faanyagvédelmi szakértő
Budapesti és Pest Megyei
Mérnökkamara 1310-486
www.anticimex.hu

Gondolatok a gerendaházak védelméről


"Az építőiparban minden hiba elnyeri méltó büntetését."
(az "ismeretlen építész" mondása)
"...de a büntetést sosem az kapja, aki a hibát elkövette!"
(az én kiegészítésem)


Amikor valaki egy kő-, vagy téglaházat épít, be kell tartania egy csomó előírást. Meg kell oldania statikai, hőszigetelési, hang- és vízszigetelési problémákat. Meg kell küzdenie penészesedéssel, rengeteg technológiai vízzel, el kell kerülnie a salétromosodást stb.

Úgy tűnik, hogy a gerendaház építői kényelmesebb helyzetben vannak. Természetesen itt is vannak kötelezően betartandó szabályok, de a fa szinte mindent "magátó" tud. Szálirányra merőlegesen jó vízszigetelő. Megfelelő méretezés esetén kiváló a hő- és hangszigetelése, nincs technológiai víz, gyors kényelmes és tiszta az építés. A házba beköltözőknek pedig, olyan jó közérzetet biztosít, amely semmivel nem helyettesíthető.

A gerendaház párát vesz fel, később leadja, temperál, lélegzik egyszóval él. Mi, akik szeretjük, a fát egy kicsit élőnek tartjuk annak ellenére, hogy tudjuk: biológiai értelemben már nem él.
Természetesen, mint minden élőlénynek, a faanyagnak is megvannak az "ellenségei". Van egy csomó másik élőlény, amelyik egyszerűen meg akarja enni.
Őket kártevőknek nevezzük, ami azért eléggé önkényes besorolás, mert a természet nem ismeri a hasznos- vagy káros élőlény fogalmát. Ezt mi találtuk ki, a saját szempontjaink szerint.

A kőből, téglából épült házak is jócskán tartalmaznak faanyagot, tehát ugyanezekkel a kártételekkel kell számolni, sőt a gyakori építési hibák miatt a faanyag gyakran nagyobb veszélyeknek van kitéve idegen környezetben, mint a teljesen fából készült házak esetében.

A ház azonban végső soron a miénk, lakni szeretnénk benne, ezért jogosan igyekszünk ezeket az élőlényeket távol tartani tőle, a lebontási folyamatot lassítani, sőt ha lehet, meg is gátolni.


Vegyük sorra a fenyegető veszélyeket, és utána majd megtárgyaljuk a védekezés lehetőségeit is, különös tekintettel környezetünk, egészségünk és kényelmünk védelmére.

FARONTÓ ROVAROK

Mind az élő, mind a beépített faanyag nagyon sok rovarfajnak szolgál táplálékul. Most csak a leggyakrabban előforduló fajokat vesszük sorra:


Cincérfélék

Igen változatos külsejű, hosszabb-rövidebb csápú szép bogarak. Jellemző, és egyben számunkra a legveszélyesebb fajuk a házicincér.

Párosodás után a nőstény petét rak a farepedésekbe. A petékből kikelő kis lárvák befúrják magukat a fa anyagába és ott legalább 3-5 évig élnek, folyamatosan növekednek és fúrják a járataikat. A járatok csökkentik a fa hasznos keresztmetszetét.


Fa anyagkárosodása


Fejlődési ciklusa végén a lárva átalakul az úgynevezett "nemzővé"

Rönk korhadás


Kirágja magát a fából, párt keres, párosodik, petéket rak, és kezdődik elölről a körforgás.
Ha szerencsénk van, ez már nem a mi házunkban zajlik, de ha kellemesek a körülmények számukra, akkor bizony nem keresnek új helyet.

Kopogóbogarak

Sötét, barnásvörös bogarak, nagyságuk 3-5 mm. Kemény- és lombos fában is előfordulnak. Előszeretettel furkálják össze a bútorokat is. A kopogóbogarak nevüket onnan kapták, hogy egyes hímek a fejükkel egy-egy jelsorozatot kopognak a fán, így kommunikálnak a nőstényekkel. (Hát ez is egy módszer...) Egyik jellegzetes fajuk, a halálórája,, amelynek álcája éjszakánként hangosan rág "perceg" a fában. Innen származik a magyar neve. Beépített faanyagban, műtárgyakban, bútorokban óriási károkat okoznak.
A kopogóbogarakat a népnyelv szúnak hívja, jóllehet a világon semmi közük sincsen egymáshoz. A szúfélék kizárólag élőfában tenyésznek, és sohasem fordulnak elő házban, lakásban, vagy bútorokban.



Lambéria károsodás

Szijácsbogarak

A 3-5 mm hosszú, sárgásbarna közönséges szijácsbogár, más néven falisztbogár, vagy németül: Parkettkäfer mindhárom nevének tökéletesen megfelel. Álcái a faanyag szijácsrétegében élnek és ezt a szijácsot a szó szoros értelmében lisztté rágják. Kedvencei a kemény-lombos fafajok, túlnyomórészt a tölgyek, a kőrisek és nem utolsó sorban az akác, amelyekből lakásaikban leginkább lambéria és parketta készül, innen a német név.

Fadarazsak

Fadarazsak

Faházak lakóit néha megijeszti az óriás fenyődarázs (Sirex gigas) tömeges rajzása. Felületes ránézésre nagyon hasonlít az "igazi" darazsakra, de ártalmatlan. Nagyon valószínű, hogy a kirajzott darazsak elrepülnek anélkül, hogy petét raknának a ház faanyagába, mert utódnevelésre inkább élő, vagy esetleg frissen döntött fatörzset választanak. Kártételük nemcsak az összefurkálásban merül ki, hanem peterakáskor egy gombával is "beoltják" a faanyagot, ami korhasztja, ezáltal a lárvák számára könnyebben elfogyaszthatóvá teszi. Nekünk persze egészen mások a szempontjaink...

A kártevő rovarok elleni védekezésre fizikai és kémiai lehetőségeink vannak:

A fizikai faanyagvédelem a tervezőasztalon kezdődik:
Egy házat (nemcsak faházat) úgy kell megtervezni - és természetesen meg is építeni -, hogy ne vizesedjen, de ha mégis beázik, akkor képes legyen kiszáradni is.

A víz három irányból juthat az épületbe: lentről, fentről és középről.

A tervező lelkén általában a lenti és a fenti vizek száradnak.

Például, ha nem időtálló jó minőségű szigetelőanyagot tervez, hanem mondjuk két réteg csupaszlemezt, ami az első nyár után összetöredezik és átengedi a talajpárát.
No persze az is előfordul, hogy a kivitelező korrigál az árrésén, "kissé" eltér a tervtől és elspórolja a szigetelést, vagy nem az előírt minőségben készíti el. Ez a lenti víz...

Gyengébb jellemű tervezők olykor nem tudnak ellenállni újgazdag megbízóiknak, és már épülnek is a tornyocskák, nyolcszögletű "kutyaólak" és a többi időzített bomba a tetőn. Így jut be az épületbe a fenti a víz.

"Középről" a vizet többnyire a tulajdonos engedi a házba. Ennek számtalan módja van. Hétvégi házakban kedvelt módszer a vízvezeték szétfagyasztása. Lakóházak esetén többek között nyitva hagyott csapokkal, csöpögő radiátorokkal oldják meg ezt a feladatot.

Ahhoz, hogy házunk nagyon hosszú ideig egészséges maradjon, és örömünk teljen benne, ezeket a vizesedéseket ki kell küszöbölni.

Jogos a kérdés, hogy miért olyan fontos a rovarkárok szempontjából, hogy a faszerkezet száraz legyen. Azért, mert a nedvesedő faanyagot megtámadják a gombák, és a kissé gombabontott faanyag már nem olyan "rágós", azért előszeretettel költöznek bele azok a rovarok, amelyek a kéregmentes, légszáraz faanyagot, messze elkerülik.

Ha tehát társbérlők nélkül szeretnénk lakni, építsük a házunkat száraz, kéregmentes, gomba- és rovarfertőzés nélküli faanyagból.

A kémiai védekezés azonban ebben az esetben sem kerülhető el.
A mellékel táblázatban, felsorolunk több olyan ún. "megelőző" faanyagvédőszert, és felületkezelő anyagot, amelyeknek mértékletes és szakszerű felhasználásával anélkül tudjuk távol tartani a kártevő rovarokat, hogy egészségünket, vagy komfortérzésünket kockáztatnánk. Ezeknek az anyagoknak a felhasználásával, a rájuk vonatkozó uniós előírásokkal cikksorozatunk következő részében részletesen foglalkozunk.

Látogatások

Ma290
Összesen271789