febr. 7 2012

"Az épít?iparban minden hiba elnyeri méltó büntetését."
(az "ismeretlen építész" mondása)
"...de a büntetést sosem az kapja, aki a hibát elkövette!"
(az én kiegészítésem)

Amikor valaki egy k?-, vagy téglaházat épít, be kell tartania egy csomó el?írást. Meg kell oldania statikai, h?szigetelési, hang- és vízszigetelési problémákat. Meg kell küzdenie penészesedéssel, rengeteg technológiai vízzel, el kell kerülnie a salétromosodást stb.

Úgy t?nik, hogy a gerendaház épít?i kényelmesebb helyzetben vannak. Természetesen itt is vannak kötelez?en betartandó szabályok, de a fa szinte mindent "magátó" tud. Szálirányra mer?legesen jó vízszigetel?. Megfelel? méretezés esetén kiváló a h?- és hangszigetelése, nincs technológiai víz, gyors kényelmes és tiszta az építés. A házba beköltöz?knek pedig, olyan jó közérzetet biztosít, amely semmivel nem helyettesíthet?.

A gerendaház párát vesz fel, kés?bb leadja, temperál, lélegzik egyszóval él. Mi, akik szeretjük, a fát egy kicsit él?nek tartjuk annak ellenére, hogy tudjuk: biológiai értelemben már nem él.
Természetesen, mint minden él?lénynek, a faanyagnak is megvannak az "ellenségei". Van egy csomó másik él?lény, amelyik egyszer?en meg akarja enni.
?ket kártev?knek nevezzük, ami azért eléggé önkényes besorolás, mert a természet nem ismeri a hasznos- vagy káros él?lény fogalmát. Ezt mi találtuk ki, a saját szempontjaink szerint.

A k?b?l, téglából épült házak is jócskán tartalmaznak faanyagot, tehát ugyanezekkel a kártételekkel kell számolni, s?t a gyakori építési hibák miatt a faanyag gyakran nagyobb veszélyeknek van kitéve idegen környezetben, mint a teljesen fából készült házak esetében.

A ház azonban végs? soron a miénk, lakni szeretnénk benne, ezért jogosan igyekszünk ezeket az él?lényeket távol tartani t?le, a lebontási folyamatot lassítani, s?t ha lehet, meg is gátolni.

Vegyük sorra a fenyeget? veszélyeket, és utána majd megtárgyaljuk a védekezés lehet?ségeit is, különös tekintettel környezetünk, egészségünk és kényelmünk védelmére.

FARONTÓ ROVAROK

Mind az él?, mind a beépített faanyag nagyon sok rovarfajnak szolgál táplálékul. Most csak a leggyakrabban el?forduló fajokat vesszük sorra:

Cincérfélék

Igen változatos külsej?, hosszabb-rövidebb csápú szép bogarak. Jellemz?, és egyben számunkra a legveszélyesebb fajuk a házicincér.

Párosodás után a n?stény petét rak a farepedésekbe. A petékb?l kikel? kis lárvák befúrják magukat a fa anyagába és ott legalább 3-5 évig élnek, folyamatosan növekednek és fúrják a járataikat. A járatok csökkentik a fa hasznos keresztmetszetét.

Fejl?dési ciklusa végén a lárva átalakul az úgynevezett "nemz?vé"

Kirágja magát a fából, párt keres, párosodik, petéket rak, és kezd?dik elölr?l a körforgás.
Ha szerencsénk van, ez már nem a mi házunkban zajlik, de ha kellemesek a körülmények számukra, akkor bizony nem keresnek új helyet.

Kopogóbogarak

Sötét, barnásvörös bogarak, nagyságuk 3-5 mm. Kemény- és lombos fában is el?fordulnak. El?szeretettel furkálják össze a bútorokat is. A kopogóbogarak nevüket onnan kapták, hogy egyes hímek a fejükkel egy-egy jelsorozatot kopognak a fán, így kommunikálnak a n?stényekkel. (Hát ez is egy módszer...) Egyik jellegzetes fajuk, a halálórája,, amelynek álcája éjszakánként hangosan rág "perceg" a fában. Innen származik a magyar neve. Beépített faanyagban, m?tárgyakban, bútorokban óriási károkat okoznak.
A kopogóbogarakat a népnyelv szúnak hívja, jóllehet a világon semmi közük sincsen egymáshoz. A szúfélék kizárólag él?fában tenyésznek, és sohasem fordulnak el? házban, lakásban, vagy bútorokban.

Szijácsbogarak

A 3-5 mm hosszú, sárgásbarna közönséges szijácsbogár, más néven falisztbogár, vagy németül: Parkettkäfer mindhárom nevének tökéletesen megfelel. Álcái a faanyag szijácsrétegében élnek és ezt a szijácsot a szó szoros értelmében lisztté rágják. Kedvencei a kemény-lombos fafajok, túlnyomórészt a tölgyek, a k?risek és nem utolsó sorban az akác, amelyekb?l lakásaikban leginkább lambéria és parketta készül, innen a német név.

Fadarazsak

Faházak lakóit néha megijeszti az óriás feny?darázs (Sirex gigas) tömeges rajzása. Felületes ránézésre nagyon hasonlít az "igazi" darazsakra, de ártalmatlan. Nagyon valószín?, hogy a kirajzott darazsak elrepülnek anélkül, hogy petét raknának a ház faanyagába, mert utódnevelésre inkább él?, vagy esetleg frissen döntött fatörzset választanak. Kártételük nemcsak az összefurkálásban merül ki, hanem peterakáskor egy gombával is "beoltják" a faanyagot, ami korhasztja, ezáltal a lárvák számára könnyebben elfogyaszthatóvá teszi. Nekünk persze egészen mások a szempontjaink...

A kártev? rovarok elleni védekezésre fizikai és kémiai lehet?ségeink vannak:

A fizikai faanyagvédelem a tervez?asztalon kezd?dik:
Egy házat (nemcsak faházat) úgy kell megtervezni - és természetesen meg is építeni -, hogy ne vizesedjen, de ha mégis beázik, akkor képes legyen kiszáradni is.

A víz három irányból juthat az épületbe: lentr?l, fentr?l és középr?l.

A tervez? lelkén általában a lenti és a fenti vizek száradnak.

Például, ha nem id?tálló jó min?ség? szigetel?anyagot tervez, hanem mondjuk két réteg csupaszlemezt, ami az els? nyár után összetöredezik és átengedi a talajpárát.
No persze az is el?fordul, hogy a kivitelez? korrigál az árrésén, "kissé" eltér a tervt?l és elspórolja a szigetelést, vagy nem az el?írt min?ségben készíti el. Ez a lenti víz...

Gyengébb jellem? tervez?k olykor nem tudnak ellenállni újgazdag megbízóiknak, és már épülnek is a tornyocskák, nyolcszöglet? "kutyaólak" és a többi id?zített bomba a tet?n. Így jut be az épületbe a fenti a víz.

"Középr?l" a vizet többnyire a tulajdonos engedi a házba. Ennek számtalan módja van. Hétvégi házakban kedvelt módszer a vízvezeték szétfagyasztása. Lakóházak esetén többek között nyitva hagyott csapokkal, csöpög? radiátorokkal oldják meg ezt a feladatot.

Ahhoz, hogy házunk nagyon hosszú ideig egészséges maradjon, és örömünk teljen benne, ezeket a vizesedéseket ki kell küszöbölni.

Jogos a kérdés, hogy miért olyan fontos a rovarkárok szempontjából, hogy a faszerkezet száraz legyen. Azért, mert a nedvesed? faanyagot megtámadják a gombák, és a kissé gombabontott faanyag már nem olyan "rágós", azért el?szeretettel költöznek bele azok a rovarok, amelyek a kéregmentes, légszáraz faanyagot, messze elkerülik.

Ha tehát társbérl?k nélkül szeretnénk lakni, építsük a házunkat száraz, kéregmentes, gomba- és rovarfert?zés nélküli faanyagból.

A kémiai védekezés azonban ebben az esetben sem kerülhet? el.
A mellékel táblázatban, felsorolunk több olyan ún. "megel?z?" faanyagvéd?szert, és felületkezel? anyagot, amelyeknek mértékletes és szakszer? felhasználásával anélkül tudjuk távol tartani a kártev? rovarokat, hogy egészségünket, vagy komfortérzésünket kockáztatnánk. Ezeknek az anyagoknak a felhasználásával, a rájuk vonatkozó uniós el?írásokkal cikksorozatunk következ? részében részletesen foglalkozunk.